Az egészség
Az egészség
Mit is jelent az egészség? Valóban, csak a testi betegségek, rendellenességek hiányát? Az egészség csupán a fizikai jólétünket takarná? Abban az esetben igen, ha csak a fizikai testünkkel azonosítjuk magunkat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk.
Az egészség csak akkor fenntartható, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik:
- biológiai egészség: testünk megfelelő működése
- lelki egészség: világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke
- mentális egészség: tiszta, racionális és logikus gondolkodás
- érzelmi egészség: az érzések felismerése, megélése és kifejezése
- szociális egészség: embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása
Az első ponttal sokat foglalkozunk, próbálunk lehetőségeinkhez mérten egészségesen táplálkozni, sportolni, mozogni. Eljárunk szűrővizsgálatokra, ha rendellenességet észlelünk, elmegyünk az orvoshoz. Nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek, hogy ennek a fontosságára felhívják a figyelmet.
Én a következő pontokra szeretném felhívni a figyelmet.
Az egészség fenntartása, valamint a betegség gyógyítása, gyógyulása hatékonyabb, ha több figyelmet szentelünk a lelki és érzelmi egészségre. Fel kell ismernünk, hogy mi is részesei vagyunk egészségünknek. A test, lélek, szellem hármassága szorosan összetartozik. Hiszen mind mi vagyunk. Minden oldala fontos, és figyelmet érdemel.
A szellem és a lélek többet érdemel! Megérdemli, hogy egészséges legyen.
Az egészség az élet minden területén megjelenik. A közoktatási törvény módosítása alapján a 2004/2005-ös tanévtől az egészségnevelés kötelezővé vált a közoktatási intézményekben. Ennek alapján lényeges szempontnak tűnik, hogy milyen irányelvek, tartalom, módszerek és eszközök mentén történik az iskolában az egészségtudatos magatartás kialakítása.
A mentális egészség fogalomkörébe tartozik, hogy milyen forrásokból szerezzük információinkat, hogyan használjuk fel azokat az egészségünket érintő tevékenységünkben és döntéseinkben.
Az érzelmi egészség azzal kapcsolatos, hogy milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni érzelmeinket, mennyire értjük meg saját érzéseinket és másokéit.
A személyiséggel kapcsolatos egészség arra vonatkozik, hogy milyen embernek látjuk magunkat, mit szeretnénk elérni, milyen az értékrendünk, mik a céljaink, és hogyan képzeljük el, illetve valósítjuk meg önmagunkat.
A társadalmi egészség körébe tartozik, ahogyan magunkat mint egyéneket látjuk, ahogyan a társadalom tagjaival együttműködünk, és hogy milyenek emberi kapcsolataink, viszonyaink.
A spirituális egészség létfontosságú az általános egészség szempontjából, mert integrálja az egészség többi dimenzióját. Lényege abban fejeződik ki, hogy mi érdekel bennünket mélyen, és hogyan viszonyulunk a dolgokhoz.
Az értékek jelentős része a szocializáció során alakul ki az emberben. Így a család mint elsődleges szocializációs közeg jelentős szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. Az ezt követő szocializációs színtér az óvoda és az iskola.
„Ép testben, ép lélek”
Ha ép a lelkem, ép a testem is. Szoros kapcsolat van. Az egészség fenntartása így több területen is fontos lehet.
Van, aki belegondolt ennek a fordítottjába?
A betegségek hátterében, nem csak a baktériumok, vírusok, genetika, öröklődés, az egyéb hajlamosító tényezők, az életmód, de a stressz és a lelki, mentális és érzelmi tényezők is szerepet játszanak. Sok múlik azon, hogy ’milyen passzban’ vagyok. A fel nem oldott konfliktusok és a lelki krízisek, mint sötét foltok gyengítenek és mérgeznek.
Mindenki tehet a saját egészségéért és gyógyulásárét!
Paracelsus:
„A legjobb orvosság az ember számára az ember maga.
A legnagyszerűbb gyógymód a szeretet. ”
Egy ősrégi gondolat, mely arra buzdít, hogy az ember a betegségek saját lelki fejlődésének eszközeként használja. A kórképek, lelkünk árnyoldalainak kifejeződései következtetnek a mélyebb okokra.
Célunk a negatív stressz csökkentése, mert ezek a jelenben akkor is kifejtik hatásukat, ha azok a múltban elszenvedett félelmeikre, fájdalmaikra, stb. tükröződnek rá.
Első lépés tehát a stressz okának kiderítése, ezt követően az ember képes lehet változtatni az adott helyzethez való viszonyulásán. Erre számtalan öngyógyító módszer alkalmas, mint pl. a relaxáció, meditáció, sport, jóga, pozitív gondolkodás, humor, emberi kapcsolatok, stb. Amennyiben az ember önmaga nem boldogul a stressz kezelésével, igénybe veheti szakemberek (pl. kineziológus, pszichológus, pszichoterapeuta, természetgyógyász, stb) segítségét.
Időnként egy kicsit rá kellene hangolódni a lelkünkre, lecsendesíteni a folyton zakatoló, és folyton kattogó elmét, akkor érzékelni lehet a lélek szelídségét, örömeit és fájdalmait.
Szólni nem tud, csak üzen. Halkan, csendesen, melegen. Nem követel, csak kér. A belső csendben tudod meghallani leginkább a szavát. Kicsit szeressük és figyeljünk rá. „Felelős vagy azért akit megszelídítettél.”
Fontos, hogy senki ne szégyellje, hogy fontos neki a lelke!
Ne szégyellje, hogy segítséget kérjen. Mindenkinek van, és mindenkinek szüksége lenne rá, ha beismeri, ha nem….
