„…érzem jó irányba vagyok…”
„…érzem jó irányba vagyok…” alig vártam, hogy ezek a szavak megjelenjenek a térben. Visszagondolva, hamar elröpültek ezek a hónapok. Mennyi is volt? 1 év (?), amíg találkozgattunk, a csöndes kis szobában, a narancssárga fotelben ülve, lépdeltünk a lelked felé, a megértéseid felé, a legjobb irányod felé. Aprónak tűnő, de mégis hatalmas lépésekkel, engedted, hogy a benned élő csoda beteljesedjen.
Kedves Móni!
Talán néhány nap van még Anna születéséig.
Sokat gondolok Rád, az „útunkra”. Hallgaton alkalmanként a meditációt amit legutóbb vettünk fel.
Visszagondolva….
Sikerült az életben elérnem azt az állapotot Veled, hogy érzem jó irányba vagyok, minden jel egy irányba mutat. Természetesen vannak pillanatok amikor alakulnak megoldandó helyzetek, de olyankor akkora erőt érzek magamban, hogy abba az irányba tartsam a helyzetet, hogy magamon is meglepődöm.
Mindezek pedig egy örök körforgást alkotnak, és generálják egymást.
Köszönök mindent ezúton is….
Hamarosan jelentkezem, remélem.
Gondolj ránk…🥰
Ölellek,
Pár nap múlva… és valóban. „…érzem jó irányba vagyok…”
Annának:
„Hozzon számára az élet minden jót és szépet!
Kísérje életét angyalok serege,
Támogassa útját Isten Szent Fénye!
Végtelen szeretet ölelje körbe,
Boldogság járja át életének minden napját!„
Hálásan köszönöm, hogy megismerhettelek Kedves!
