Tanuljunk meg jól kérni.

 

 

 

 

 

Tanuljunk meg jól kérni, gondolatokat ébresztő, a nem mindig jól értelmezett spirituális látásmód miatt született. Gyakran csodálkozunk, hogy a kéréseink, nem valósulnak meg, vagy nem úgy ahogy szeretnénk. Vajon mi lehet az oka? 

A materiális rendszerhez szokott tudattal, életvitellel éljük a mindennapjainkat, amikor azt szeretnénk jobbá tenni, akkor azt az elképzelés tudjuk követni. A test, lélek és szellem hármasságának is egy irányban kell rezegnie, mind háromnak a kérésre. Ha neveltetésemből kifolyólag, a lelek és a személyiség mélyén azok a kódok lapulnak, hogy a pénzért és a jólétért, keményen meg kell dolgozni, akkor én hiába vágyok könnyű pénzkeresetre, szinte kibuktatom magam. Ha a kollektíve nevelődött, hogy az áldozati szerepben jó ember maradok, akkor hiába is szeretnék kitörni, nem akarok „rossz” ember lenni. És így tovább…

A kéréseink, általában az életünk különböző területeire vonatkozó könnyebbségekre irányulnak. A fizikai és lelki életünk, szépítése, könnyítése, a boldogság és bőség megtapasztalásának elősegítése a cél. Ez így természetes! Amikor magamnak, kellemetlenséget, fájdalmat, szenvedést kívánok, akkor az, patológiás eset. Tudatosan. Természetesen ezt meg tudjuk tenni, a fizikai és lelki vágyakból indíttatva is. Hiszen benne vagyunk érzelmileg is az adott szituációba, így nem tudjuk felülről nézni, hogy igazából, mi is lenne az előnyös számunkra.

A hangyák, vajon mit érzékelnek az emberek világából? … Mi van akkor, ha mi is ilyen hangyaboly vagyunk, és el sem tudjuk képzelni, hogy mi van az Univerzumban. Nem látunk ki a hangyaságunkból, nem látjuk, sőt elképzelni sem tudjuk a lehetőségeinket. Ha végig gondoljuk, akkor, hogy milyen hangyaaggyal akarjuk magunknak a legjobbat… Hááát… biztos, hogy a legjobbak kérjük? Nem tudhatjuk, hogy mi IGAZÁN nekünk a legjobb. Nem tudhatjuk, hogy mire lenne leginkább szükségünk.

Mert a lélekkel, az érzésekkel átitatott vágyak motiválnak. Mivel bevonódunk, mivel megérintenek a dolgok, ezért képtelenség, hogy magasabb tudattal figyeld. Ezért szükséges, hogy a tudatunkat, az Isteni fényt növeljük magunkban, hogy képesek legyünk az emberi kicsinységek fölé emelkedve, a legfőbb jó szerint kérni a vezetést, a támogatást. Tehát önmagunk magasabb rezgésre való emelése nem csupán „szórakozás” és egy aktuális divatos hóbort, hanem egy mély elhivatottsággal társuló kemény munka és folyamat. Lássunk ki, esetlen lépjünk is ki a hangyaságunkból! A magasabb cél érdekében, hogy szintet léphessünk. Szintet, hogy a homokozó rendszeréből kiléphessünk, és beiratkozhassunk az óvodába, majd a felsőbb iskolákba.

Amikor a materiális rendszerhez szokott tudattal, életvitellel éljük a mindennapjainkat, amikor azt szeretnénk jobbá tenni, akkor azt az elképzelés tudjuk követni. De mi van akkor, ha nem az Isteni szól belőlem, ha az EGÓ kicsit beleszól, ha mint az emberi rendszereket követve eltérek. Így nem biztos, hogy az lenne mindenki, de főleg Nekem a legjobb, amire vágyom. Lehet, hogy túl sok, lehet, hogy túl kevés. Lehet, először alkalmassá kell tenni a „terepet” a befogadásra, lehet később lenne aktuális.

A változás mindenkinek eljön. Ezt akár egy mélypontként tudjuk megélni. Mindeninek egyéni az intenzitása, és az ideje. Minél jobban ellenállsz, annál tovább tart. A tudatalatti engedi be és jönnek a kényszerítések, hogy fejlődd meg, amit meg kell.

Melyik részed az, aminek meg kell fejlődni? Fokozatosan adja az információt, az impulzust a változásra. Valami feladat jön és arra kell felkészülni. Pl. tanfolyam, egyéni kezelés, lehet, hogy más spirituális embert küldenek, lehet egy cikk, lehet egy mondat, lehet egy összefüggés megértése. Nyitottan, mert bárhonnan érkezhet a megoldás, az irány. Ilyenkor azon az emberen is tudják küldeni az információt. Minél jobban sürget a feladat, annál intenzívebben jönnek a sürgetések. Ha nem adunk neki teret, nem hallgatunk rá, akkor jönnek a betegségek.

Ezért is fontos a Torok csakra, hogy az analitikus figyelmet tudd működtetni. A rezgések elindulnak feléd, azok megérintenek és csak akkor tudod hasznosítani, ha felfogod, analizálod, megérted és cselekszel. Az elengedés a megértésen alapul. Így függenek össze a csakrák energetikai rendszerei és ezért érdemes mindegyikre figyelni, mind a hétre.

Megérteni csak akkor tudom, ha felfogom, engedni csak akkor tudom, ha szívből teszem, a fejlődésem csak akarattal és bátorsággal vihetem végig, céltudatosan és önbizalommal, magabiztossággal, hittel élve.

Most képzeld el, amikor egy 3 éves kér. Mik a fontossági szempontok? Miket kérhet egy 3 éves? Ételt, csokit, játékot, szeretetet, stb. Mind azon dolgok, amiket ismer és a fizikai síkon volt már tapasztalata velük. Biztos, hogy nem akar kérni mérnöki rajztáblát, és fogorvosi rendelőt sem. Azokat a dolgokat vágyja, amik az ő akkori rezgésének megfelelő. Vajon a mi rezgésünk nem lehet hasonló, ha metafizikai értelmezésben gondolkozunk, akkor a vágyaink és kéréseink, miből fakadnak és mire alapozódnak? Természetesen, amivel tapasztalásunk, vagy elképzelt tapasztalásunk van. Amit ismerünk, ami a mi aktuális rezgésszintünkön van. Fizikai és lelki célokból eredően.

Univerzumnak mi a célja velünk vagy általunk?

Honnan tudjuk, hogy a tudatunknak, a szellemünknek, az Isteni énünknek, az Univerzumnak mi a célja velünk vagy általunk? Honnan tudhatnánk, a 3 éves korú gondolkozásunkkal, mérnöki pontossággal megtervezni egy épületet? Azt csak akkor tudjuk, ha már a mérnöki karra járunk, valamelyik egyetemen, majd lediplomázunk. Ha megtanuljuk és megtapasztaljuk, ha alkalmassá válunk rá. DE, amikor az óvodás lerajzolja a házat, a fát, a kerítést, tudjuk, hogy az ő szintjén egy szuper fejlődési folyamat indult be, ami tele van érzelemmel, vággyal. Majd fejleszti, és egyre pontosabban rajzol, fejlődik, egyre jobban, szebben. Ha még mindig ott a vágy, akkor lehet, mérnöki pályára megy és „valóban” alkalmassá válik arra, hogy álmai házát megtervezze. DE ez rengeteg munkába és fejlődésbe került.

Hova jutnánk, ha óvodások „tervei” szerint építkeznénk? Hasonló képen érdemes gondolkozni a kérések és vágyak területén is. Lehetnek összefüggések. J

Képesek vagyunk beszorítani, lekorlátozni magunkat azon kérésekkel, vágyakkal, amik az illúzióba tartanak. És rengeteg erőt felemésztenek, amit másra, akár a fejlődésünkre is fordíthatnánk. Elterelődik a tudat, a lélek az útjáról. Marad a matéria és a lélek fájdalmainak fogságában.

 

 

 

 

 

Tanuljunk meg jól kérni… 

Nem tudhatjuk, hogy milyen tervvel és céllal vagyunk ebben a testben. Nem tudhatjuk, hogy mi az, ami minket igazán előre visz. És mi az, hogy előre? Honnan tudhatnám, hogy merre van az előre? Az óvodások simán el tudnak tévedni, el tudnak veszni, ha egy pillanatra félre nézünk és óvó tekintetünk elől eltűnik.

Így azt gondolom, hogy az EGÓ-ból és a fizikai, érzelmi vágyból indult kérés, nem mindig a legjobb út. Itt kapcsolódik be az, hogy tudunk-e különbséget tenni, az egóból eredő és az Isteni Énből eredő kérés és vágy között. Amíg nem vagyunk benne biztosak, addig érdemes a kérést, pont erre a területre irányítani. Arra, hogy vezessenek, mutassák az utat, alkalmas legyek rá, stb. Engedni tudjuk, hogy ami a Mindenható szerint a legjobb nekünk, az történhessen. Ami a mi utunknak és fejlődésünknek a legjobb, az történhessen. Hogy tényleg képesek legyünk megtervezni álmaink házát, mértani pontossággal, és nyugodt szívvel, békében tudjuk beköltözni.

 „Történjen az velem, ami nekem a legjobb!”

Ha az életedben, egy időben, több területen összeomlás van, ha egy alkalom hatására minden meg tud kérdőjeleződni, akkor befelé kell nézni gyorsan. Mindennek oka van. A blokkoldást kell megvizsgálni. Történés van, vizsgáld meg a körülményeket. Vizsgáld meg tapasztalásokat, az összefüggéseket.  Pl. a kapcsolódások, a lehetőségek, a környezet, a félelmek, stb.

Nézz befelé. „Jó, valamiért ez és ez, nem megy. Nem tudom, hogy ebben a helyzetben mi lenne a legjobb. Akkor történjék velem, ami mindenki számára a legjobb. Kérem a vezetést. Kérem, hogy legyek alkalmas befogadni azt, ami a legfőbb jó szerinti. Tegyétek velem azt, ami legjobb.” Mindig annyit kapsz, amire készen állsz. Nincs más dolgod, mint ENGEDNI és a lehetőségeket meglépni.  Tanuljunk meg jól kérni. Kell erő és kitartás is, nem csak a réveteg áramlás. De, minden nap lépcsőt lépni sem lehet. Jönnek a hatalmas megélések és utána semmi. Jöhetnek a leckék, a kellemetlen tapasztalások. Ez nem baj. A saját ütemedben tud megvalósulni, saját bioritmusnak megfelelően.

Gazda Mónika

Fb: Lélekgyógyászat, Szellemgyógyászat

Youtube: Gazda Mónika